Középpontjában egy összetett ábra áll, mely egy térkép önmagunk és a világ megismeréséhez. Mai formájában az Enneagram már egy – a pszichológia több területe és a pszichiátria bizonyos művelői által is használt – személyiség-tipológia, aminek az eltelt évezredek sem homályosították el hatékonyságát és erejét, sőt, manapság kezdi el az emberiség újra felfedezni a benne rejlő mélységet. Ennek a mélységnek és összetettségnek a feltérképezéséhez természetesen nem elég egy-két nap, az csupán egy ízelítő, mely megadja az irányt arra vonatkozóan, hogy a továbbiakban az életünkkel, az önmegismerésünkkel és az önfejlesztésünkkel kapcsolatos kutatásainkat milyen irányba érdemes kormányozni.

Annak, hogy a Thétás haladásunkat megfűszerezzük ezzel az ősi eredetű tudással, az a következménye, hogy aki elakadt az önmunkában, az igazi gyakorlati kapaszkodókat kap hozzá. Aki pedig még ennek az útnak csak az elején jár, egy óriási lendületet kap, megkíméli magát a fölösleges köröktől, és azonnal rátalál arra az ösvényre, mely kimozdítja az addigi állapotaiból, és nem csak elméleti fejtegetésekkel szolgál számára.